Soha már

Látom megört az élet
Bár hinném ettõl szép
Ahogy görnyedünk még lejjebb

Pedig érzem, lehetett volna
Kicsit más, mint miképp ért
De félek, ami kínoz
Nekünk az kell, az a miénk

...és a hajnal nálad ér
Talán el is hisszük egyszer
Hogy ez az egész több, mint játék
Játék, mint bánsz ezerszer

Ha már érzed épp elég
És nincs mélyebbre semmi
Csak kell, hogy kicsit fájjon
S ha fáj, hát jöhet bármi
Jöhet még...

Így élünk, alagútban
Mit nem ér soha a fény
De miért is hagynánk el
Hisz nincs másunk, csak a sötét

...és az éj majd nálad ér
Ott állunk majd a csendben
Egy végsõ táncra hívlak
Így múlunk el mi ketten

Hát ölelj, vagy hagyj el
És ölj meg újra
Hadd érezzem, milyen
Ha elvesztelek
Hogy ki marad földön
Úgysem számít
Másnak csak teher
Hogy mi van Veled

Szeress és szítsd fel
A kósza lángot
Ha kialszik, nem izzik fel
Soha már
Mindig is pont ilyen sorsa vágytál
Nem is lehetsz más
Soha már

Csendbe zár, oly üres a kép
Ahogy elveszítünk mindent
Mert magával visz mindent az éj
Magával visz mindent

S bár a fáj a vég, lassan csitul
Mint a végsõ szavak a mélyben
És magával visz mindent az éj
Magával visz mindent