Ki van veluenk
EddaAz idõ sürget, nincs kegyelem
Meg kell tudnom ki van velünk még ma
Az utca szûk sikator
Falhoz szorit, szinte fazol
Ahol fény van, az arcok ott is sötétek
Megpróbalnak megrajzolni minket
Olcsó trükkel magyarazni mindent, mindent
Mar nem félünk - Nem, nem félünk
Mar nem kérünk - Mar nem kérünk
Mindent értünk - Mindent értünk, mindent értünk
Mar nem félünk - Mar nem, nem félünk
Mar nem kérünk - Mar nem kérünk
Mindent értünk - Mindent értünk, mindent értünk
Azt mondjak furcsak vagyunk
Pedig csak alkalmazkodunk
Nem fognak a falra felszögelni
Megint ütnek, én is adok
Pedig ez mar nem én vagyok
Minden ütés a visszajara fordul
Ismeretlen arcok körbe vesznek
Sulytalanok, gyorsan el is tûnnek, eltûnnek
Mar nem félünk - Nem, nem, nem félünk
Mar nem kérünk - Mar nem kérünk
Mindent értünk - Mindent értünk, mindent értünk
Mar nem félünk - Nem, nem, nem félünk
Mar nem kérünk - Mar nem kérünk
Mindent értünk - Mindent értünk, mindent értünk
Mar nem félünk - Nem, nem, nem félünk
Mar nem kérünk - Mar nem kérünk
Mindent értünk - Mindent értünk, mindent értünk
Mar nem félünk - Nem, nem, nem félünk
Mar nem kérünk - Mar nem kérünk
Mindent értünk - Mindent értünk, mindent értünk