Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Õszbe.
Vijjogva, sírva, kergetõzve.
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak.
Csattognak az új héja-szárnyak.
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, ûzve szállunk.
Valahol az Õszben megállunk.
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az õszi avaron.