Seb, szenvedés, halál.

A kín a földhöz ragaszt, már nem bírod meghúzni a ravaszt
Ez nem a te háborúd, nem te vagy a hõs
Fehér a köpeny, vörös a kereszt, szürke a füst, te kaptad a repeszt
Fekete zászló, rajta halálfej, indulsz a pokolba, neked van még hely

Lámpa vakítja szemed, a szike felnyitja tested
A tû a karodban eret talál, elõtted a társad, a biztos halál
Fejedben az élet gondolata, „legyen már vége" az éned szava
Kit érdekel az egész világ? Eltörpül minden, magad vagy már

Háború vagy béke? Életednek vége
Élet vagy halál? Úgyis megtalál

Melledet nem fedi bõr, a hullaszag belõled jön
Agyadat bontja az izgalom, kihalt belõled a bizalom
Egy zsibbadt végtag remeg, gép adja a lélegzetet
Sérült lelked várja az oldást, mikor végre megkapod az oltást