Szondi két apródja (i rész)

Felhőbe hanyatlott a drégeli rom
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja
Szemközt vele nyájas, szép zöld hegy-orom
Tetején lobogós hadi kopja

Két ifiu térdel, kezökben a lant
A kopja tövén, mintha volna feszűlet
Zsibongva hadával a völgyben alant
Ali győzelem-ünnepet űlet

,Mért nem jön a szondi két dalnoka, mért?
Bülbül-szavu rózsák két mennyei bokra?
Hadd fűzne dalokból gyöngysorba füzért
Odaillőt egy huri nyakra!’

Ott zöldel az ormó, fenn zöldel a hant
Zászlós kopiával a gyaur basa sírján
Ott térdel a gyöngypár, kezében a lant
És pengeti, pengeti, sírván

S hogy feljöve márton, az oroszi pap
Kevély üzenettel a bősz ali küldte
Add meg kegyelemre, jó szondi, magad!
Meg nem marad itt anyaszülte

Serbet, füge, pálma, sok déli gyümölcs
Mit csak terem a nagy szultán birodalma
Jó illatu fűszer, és drága kenőcs
Ali győzelem-ünnepe van ma!

Mondjad neki, márton, I'm ezt felelem
Kegyelmet uradtól nem vár soha szondi
Jézusa kezében kész a kegyelem
Egyenest oda fog folyamodni