Higénikus ember

Vezetem a kocsit, szaladok az úton.
Remélem, hogy kihúzom benzinnel a benzinkútig!
Villog a lámpa fél órája, az üzemanyagvisszajelzö lámpa.
Villog a lámpa, villog a lámpa.
Csak kihúzom a benzinkútig! Csak kihúzom a benzinkútig.
Na végre, itt van hálaisten, a kocsimat szintén megdícsérem.
Beállok, tankolok. Örülök! Ám de most valami feszít, amit nem engedek ki, nem engedem ki, nem engedem beee.
Szaladok inkább! Szaladok inkább, a mellékhelyiség hátha tisztább.
Balra piszoár eltakarva, ki is van írva egy karton lapra. Na jó, bemegyek az ülökésbe, valaki persze összepisilte, sárga cseppek a nejlon ülökén,
nem leszek paraszt, inkább lábbal felhajtom felhajtopm én. Lábbal felhajtom én.
Azaz csak sajnos felhajtanám, visszanyúlt saját súlya után!
Nem számoltak a víztartállyal, visszalöki azonnali hatállyal.
Jól kell tehát célozni nekem is, ugyan így járt a többi egyed is.
Jól kell tehát célozni nekem is, ugyanígy járt a többi egyed is.
Nem hüjeségböl pösölték le, gyárilag így lett eltervezve.
Te vagy a bunkó mocskos állat, csöppös ülöke marad utánnad.
Én higénikus ember vagyok! Higénikus ember vagyok!
Vécépapírral letörlöm, amit magam után hagyok. Ááááámde hol van a vécépapír? Ha üres a tartó, hát hol a papír?
Na, jól van, itt van a PZS nálam, hozott anyagból dolgozok bátran.
Saját kezemmel pucolom a vécét, azaz csak a vécé ülökélyét!
Na, ezt se csinálnák sokan utánam! Na, ezt se csinálnák sokan utánam! Na, ezt se csinálnák sokan utánam! Na, ezt se csinálnák sokan utánam!
Te se hagyd ott magad után a mocskodat, meg az összemocskolt helyed után a mocskosat!