Nehéz idők
Pál utcai fiukA reggel igazi magyar reggel
A munka vár, én nem maradhatok
Csodálatos a rendszer,
A rendezettség, a legnagyobb fokon
A villamosok is arra mennek,
Amerre nekem menni kell
De mondd, mi történne ha egyszer, csak egyszer,
Egyszer az életben nem szállnék fel?
Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem,
Vissza már sohasem találok
Áttáncoltam az éjszakát,
Most reggel az élet megy tovább
Nem tűnik fel, ha eltűnök
Nem kaptam szárnyakat, mégis elrepülök!
A Földhöz ragadtak a bátor álmok
Ki megy keresztül, a kristályóceánon ?
Nehéz az eső, gyenge a nap
Évek múlnak el egyetlen perc alatt.
Élni akartam csak, de most már győzni kell
Nehéz idők, mégis, valamiben hinni kell
Gonosz varázslat, sötét mágia,
Miféle szellemnek kellett elszabadulnia ?
Mondd ki vagy és mért ítélsz
Ha te sem tudhatod meddig élsz!?
Te sem tudhatod, hogy meddig tart még ez az egész!
Hosszú volt az éjszaka, felébredtek a régi álmok
Túl messzire mentem
Vissza már sohasem találok
Nem kaphattam szárnyakat
Pedig álmokat adtam az életért
És életet az álmokért
Álmokat a csókjaidért.